Screaming and so on

Screaming:
 Hányszor nézem némán és szótlanul a távolodó alakodat, miközben kiáltva sikítanék utánad.. De nem teszem. Tudom, hogy nem lehet.

"S ha majd hajnalodik, mindig visszapörgetem a szépeket, mert úgy felébredni, hogy vége, halála az életnek."


So on:
 Soha nem gondoltam volna, hogy megtörténhetnek olyan dolgok, amelyek megtörténtek. És mégis. Csak két szóval jellemezném: elbasztam mindent. (Mondjuk, akkor nagyon is jól éreztem magam, de talán nem kellett volna..)

U.i.: Teljesen két különböző gondolatmenet, de túl rövidnek találtam őket ahhoz, hogy külön két bejegyzést csináljak.